Vajon helyreállt már a globális kiskereskedelmi szektor?
A kiskereskedelmi szektor teljesítményét a távolságtartási intézkedések és az üzletek bezárása nagyban befolyásolta a COVID-válság alatt. A járvány ágazatra gyakorolt hatása azonban országonként és szegmensenként nagyon eltérő. Míg egyes országok alacsonyabb kiskereskedelmi forgalmat tapasztaltak 2020-ban, a hatás más országokban egyáltalán nem volt tetten érhető, sőt az észak-európai országokban pozitív volt. A hatás a szegmensek szerint is eltérő, a ruházati szegmenst érinti a leginkább.
Összességében a COVID mérsékelt hatást gyakorol a kiskereskedelmi szektorra, és a leginkább érintett szegmensek várhatóan gyorsan helyreállnak, amint a helyzet enyhül. A tengeri szállítmányozás zavarai azonban, amelyek ellátási problémákat és magasabb inflációt okoznak, akadályozhatják a kiskereskedelmi szektor fellendülését 2021-ben.
« A kiskereskedelmi szektort is érintette a COVID-19 válság (áruházak bezárása, az online vásárlás térnyerése…), a szektor kedvezőbb helyzetben lett volna a gyors fellendüléshez, ha a szállítmányozási ágazat zavarai és a nyersanyagárak emelkedése elkerüli. A magasabb költségek és nyersanyagárak, valamint a hosszabb szállítási idő felfelé húzza az árakat az ellátási lánc egészében, és áruhiányt okoznak, amelyek valódi veszélyt jelentenek az ágazatra, valamint késleltethetik az ágazat teljes fellendülését » – kommentálta Erwan Madelénat, a Coface közgazdásza
A HATÁS ELTÉRŐ LEHET ORSZÁGTÓL ÉS SZEGMENSTŐL FÜGGŐEN
Míg sok országban csökkent a kiskereskedelmi értékesítés a 2020-as első lezárások során, az összképet nézve a 2020-as értékesítési teljesítmény változatos képet mutat. A Coface három eltérő trendet azonosított:
- A COVID-19 egyértelmű negatív hatást gyakorolt az országra, de általában gyengébbet a várakozásoknál. A legtöbb ilyen országban a kiskereskedelmi forgalom visszaesett 2020 második negyedévében, de a forgalom hamar helyreállt, és a hatás általában gyengébb volt a következő zárások során.
- Egyes országokban nem fedezhető fel a kiskereskedelmi szektorra gyakorolt jelentős hatás, a fentiekkel megegyező okokból.
- Meglepő módon úgy tűnik, hogy bizonyos országok – különösen Észak-Európában -előnyösen kerültek ki a COVID-19 járványból. Ennek fő oka az, hogy az észak-európai országokban nyáron általában „turistahiány” van, és többen utaznak el az országból, mint amennyien belépnek. Tavaly azonban az utazási korlátozások miatt ezekben az országokban a szokásosnál több fogyasztó maradt.
A helyzet a piaci szegmensek oldaláról is változatosnak tűnik, legsúlyosabban a textil- és ruházati kiskereskedőket érintette a járvány. A ruházati üzleteket nem tekintették létfontosságúnak, ezért ezek gyakran zárva tartottak a lezárások során. Mivel az emberek kénytelenek voltak otthon maradni, kevesebb motivációjuk volt ruhát vásárolni: a ruházati boltok eladásai ezért az EU 27 országában 24% -kal, az Egyesült Államokban pedig 29% -kal csökkentek. Ezek az eladások azonban várhatóan javulni fognak, amint a helyzet enyhül. A ruházati kiskereskedőkre gyakorolt hatás azonban közvetlenül öszefügg a vállalatok távmunkára vonatkozó szabályaival is: ha a távmunka továbbra is jelentős mértékű marad a járvány után, az értékesítés nem fog teljesen helyreállni.
A spektrum másik végén az élelmiszerboltok állnak, melyek 2020-ban kiemelkedő növekedést tapasztaltak (+4% az euróövezetben, +11% az Egyesült Államokban), a 2020 eleji élelmiszer felhalmozás és az éttermek bezárása miatt. Ez a növekedés nem valószínű, hogy megmarad a helyzet enyhülése és az éttermek újbóli megnyitása után is.
Bár általában jobban ellenáll a gazdasági válságoknak, mint más területek, a világjárvány komoly kihívást jelentett a globális luxusipar számára, különösen az üzletek bezárása és az utazási korlátozások miatt. 2018-ban a kínai fogyasztók realizálták a globális luxusvásárlások 46%-át, ennek mintegy ¾ -ét Kínán kívül. Emellett, a társadalmi távolságtartásra vonatkozó szabályok miatt is csökenhetett a luxuscikkek vásárlása iránti igény, mivel a luxustermékek egyik fő célja a társadalmi elismerés kivívása. A fellendülést olyan vállalatok már tapasztalják, mint az LVMH, a Kering és a Hermès (amelyek bevételei 27%-kal, 30%-kal, illetve 25%-kal csökkentek 2020 első félévében), mivel 2021 első félévében a bevételeik már 2019 első félévéhez képest is emelkedtek. Ezek az adatok azonban nem mutatnak teljes képet a piacról, és a fellendülés nehezebb lehet a kisebb vállalatok számára, mivel a fogyasztók jobban bíznak az ismert márkákban.
MÉRSÉKELT HATÁS AZ E-KERESKEDELEM HOSSZÚ TÁVÚ NÖVEKEDÉSÉRE
A társadalmi távolságtartásra irányuló intézkedések miatt a fogyasztók többet vásárolnak online: míg az e-kereskedelem arányának növekedése a fizikai boltok rovására nem új keletű, a növekedés 2020-ban a szokásosnál jóval nagyobb mértékű volt, ami komoly előnyhöz juttatta az olyan e-kereskedelmi cégeket, mint pl. Amazon, vagy az olyan „hagyományos” kiskereskedőket, akik az online értékesítési infrastruktúrába fektettek, mint például a Walmart. 2020-ban az Amazon nettó árbevétele 38%-kal, 386 milliárd dollárra nőtt. A Walmart esetében a teljes értékesítés 6,7%-kal nőtt a 2021-es pénzügyi évben, míg az e-kereskedelmi értékesítés 79%-kal nőtt ugyanebben az időszakban. Az euróövezetben az online értékesítés volumene 2020-ban átlagosan 23%-kal volt magasabb, mint 2019-ben.
Tudni kell azonban, hogy az e-kereskedelem részesedése a kiskereskedelmi szektorban évek óta nő. Így, bár az e-kereskedelem részesedése jelenleg magasabb, mint 2019-ben, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a növekedést teljes egészében a járvány okozta.
Például, az EU 27 tagállamában az e-kereskedelem aránya 2,4 százalékponttal nőtt 2020-ban, a 2019-es +0,6 százalékpontot követően, +4,8 százalékponttal a korábbi +1,6 százalékpont után Kínában, és +2,7 százalékponttal a 2019-es +1,3 százalékpontot követően az Egyesült Államokban.
Ennek megfelelően az online értékesítés felgyorsult ugyan 2020-ban, de ennek egy része az első lezárásnak volt köszönhető, amikor az online kiskereskedelmi értékesítés a csúcsra ért az EU-27-ben, az Egyesült Államokban és Kanadában, ezt követően az e-kereskedelem részesedése csökkenni kezdett, az Egyesült Államokban és Kanadában nagyobb mértékben, mint Európában. Emellett az online értékesítés részesedése az amerikai kiskereskedelmi szektorban 2020 áprilisában 19%-on tetőzött, de aztán decemberben 15%-ra, 2021 júniusában pedig 14%-ra csökkent, míg 2019 -ben az átlag 13% volt. Ezért, bár a fokozatos elmozdulás az online vásárlás felé valószínűleg folytatódni fog, és bár a járvány felgyorsította a folyamatot, az e-kereskedelem részesedésére gyakorolt hatása valószínűleg hosszú távon mérsékelt lesz.
INFLÁCIÓ, ÁRUSZÁLLÍTÁSI ZAVAROK: TOVÁBBRA IS SOK A BIZONYTALANSÁG A KISKERESKEDELMI SZEKTORBAN
A fuvardíjak emelkedése várhatóan felfelé hajtja majd a fogyasztói árakat, mivel a termelők és a kiskereskedők az emelkedő költségek egy részét a fogyasztókra hárítják majd. A kiskereskedelmi szektort tehát befolyásolják az áruszállítási zavarok és a magasabb nyersanyagárak, azonban a hatás nem mindenhol érezhető egyformán. A ruházati szektorban várhatóan nehezebben érvényesíthető a költségek növekedése, mivel a kereslet rugalmas, de például az élelmiszerkereskedelem és elektronikai cikkek értékesítése várhatóan ellenállóbb az árak változására. Végezetül az infláció is befolyásolja a fogyasztói hangulatot, például az Egyesült Államokban, ahol a Michigani Egyetem fogyasztói hangulatindexe 80,8-ra csökkent 2021 júliusában a júniusi 85,5 után, és ahol az infláció éves szinten 5,4%-kal nőtt 2021 júniusában, ami a legmagasabb érték 2008 óta.
Olvassa el a teljes elemzést!