Ország- és szektorkockázati elemzés – 2021.Q3

Ország- és szektorkockázati elemzés – 2021.Q3

Több mint 18 hónappal a COVID-19 világjárvány okozta globális recesszió kezdete után folytatódik a gazdasági fellendülés. A védőoltások nyári érkezésének köszönhetően nagy lendületet kaptak a fizikai érintkezést igénylő szolgáltatások, különösen a fejlett országokban. A fejlődő országokban továbbra is változatos a kép: a jelenlegi helyzet kedvez az exportorientált országoknak, míg a szolgáltató szektorra épülő gazdaságok továbbra is gyengélkednek.

A pozitív kilátások ellenére egyre több jel utal arra, hogy a gazdasági fellendülés üteme mérséklődik. Az ellátási láncok kritikus területein bekövetkezett járványkitörések ellátási zavarokat okoznak és emelik az árakat. Ezek a zavarok már globális szinten is hatással vannak az előállításra és az értékesítésre. Az ellátási problémák, a munkaerőhiány és az infláció visszahúzó hatása a COVID-19 folyamatos fenyegetése mellett előkelő helyen szerepelnek a kockázatokat és bizonytalanságot növelő tényezők listáján.
A folyamatos növekedésre tekinttel a Coface 26 ország – köztük Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Belgium – kockázati értékelésén javított. Az ipari termékek fejlett országokba történő jelentős exportja javította az exportorientált gazdaságok megítélését Közép- és Kelet-Európában (Lengyelország, Magyarország, Csehország), Ázsiában (Dél-Korea, Szingapúr, Hongkong) és Törökország esetében. A tavalyi 78 negatív országkockázati minősítést követően a mostani emelés kiegészíti a 2020 első felében már végrehajtott 16 pozitív értékelést, ezekhez további 30 pozitív ágazati értékelés kapcsolódik.

AZ OLTÁSI PROGRAMOK SIKERE TOVÁBBRA IS LENDÜLETBEN TARTJA A NÖVEKEDÉST

A legutóbbi barométerünkben kiemelt globális gazdasági trendek nagyrészt tovább folytatódtak a harmadik negyedévben. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a sikeres oltási programok segítettek elkerülni a szigorú kijárási korlátozások új hullámát, és várhatóan megelőzhető lesz a tavalyi lezárások megismétlődése. A COVID fenyegetése azonban nem szűnt meg: az alacsonyabb oltási arány miatt a fejlődő országokban – különösen az alacsonyabb jövedelműek esetén – továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal szemben ellenálló változatok jelennek meg.

A globális feldolgozóipar 2020 közepét követően gyorsan talpra állt, a fogyasztási cikkek iránt megemelkedett igények hatására. Az erőteljes lakossági kereslet miatt az élénk kereskedelmi forgalom továbbra is kulcsfontosságú a gazdasági növekedés fenntartásában, különösen az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Az elektronikai termékek és alapanyagok iránti kereslet erősíti a régió számos piacát, például Dél-Koreát és Tajvant. Több kulcsfontosságú nyersanyag-exportőr (Oroszország, Ukrajna, Dél -Afrika, Chile, Algéria stb.) gazdaságát is erősítik a magasabb árak. A kelet-közép -európai régióban a régió versenyképes exportja és az európai ellátási láncokba való széles körű integrációja szintén pozitív hatással van az export növekedésére.

Az ágazati tendenciákat tekintve azokban az országokban, ahol a legmagasabb az oltási arány, a korlátozások enyhítése magával hozta, hogy lakossági fogyasztás olyan fizikai érintkezést igénylő szolgáltatások felé tolódik el, mint a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szabadidős tevékenységek. A turisztikai ágazat továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe.

AZ ELLÁTÁSI LÁNCOK PROBLÉMÁI ÉS AZ INFLÁCIÓ VISSZAHÚZZÁK A FELLENDÜLÉST

Ennek ellenére szaporodnak a figyelmeztető jelek, különösen a kínálati oldalon. A magas jövedelmű háztartások megtakarításai a fejlett országokban a lakossági fogyasztás gyors emelkedését eredményezték. Ezzel egyidőben a járvány olyan kieséseket okozott az ellátási láncban, amelyek csökkentik az üzleti hatékonyságot. Az alapanyagokért és az input árukért folytatott verseny erős, globális szinten korlátozza az ipari termelést, és bizonyos esetekben hatással van az eladásokra is. Különösen igaz ez a félvezetőhiányra, amely a fejlett és a fejlődő gazdaságokban az iparágak széles skáláját érinti az autóipartól az információs és kommunikációs szektorig.

A nyersanyagárak, az input költségek és a fuvardíjak 2020 nyara óta emelkednek. Sok nyersanyag ára rekordokat döntött. Különösen igaz ez az energiára – elsősorban az európai és ázsiai gázárak megugrása miatt – illetve a fémek, a fűrészáru és az élelmiszerárak esetében. Az áruk és az inputok árának emelkedése a fogyasztói árak növekedését is magával hozta. Az eurózóna harmonizált inflációs rátája szeptemberben elérte a 3,4%-ot, ami 13 év alatt a legmagasabb érték. Ugyanez figyelhető meg a világ legtöbb részén, így az Egyesült Államokban is, ahol az infláció mértéke szintén 13 éves csúcsot, 5,4%-ot ért el a harmadik negyedévben. A fejlett országokban várhatóan hamarosan a csúcsára ér az infláció, de a kockázatok várhatóan tovább növekednek majd.

Az inflációs helyzetet bonyolíthatják a munkaerőhiányról szóló jelentések, mivel a vállalkozások kénytelenek magasabb fizetést kínálni az üres álláshelyek betöltésére, a munkaerőköltségek növekedése pedig további inflációs nyomást jelenthet. Ezzel a kockázattal szembesülve néhány központi bank – köztük a FED az Egyesült Államokban és a Bank of England – már jelezte, hogy közeledik a laza monetáris politika vége. Európában az EKB aggodalommal figyeli az infláció alakulását, a szigorítás azonban továbbra is távoli kilátások között szerepel. A fejlődő országokban az elmúlt hónapokban több központi banknak kellett emelnie irányadó kamatlábat az egyre meredekebben emelkedő infléció miatt.

A fiskális politika ezzel szemben várhatóan továbbra is vállalkozásbarát marad a fejlett országokban. Nyugat-Európában, miközben sok nemzeti kormány az év végéig továbbra is támogatja a vállakozásokat, az EU helyreállítási alapjából (750 milliárd euró értékben) lassan megindulnak a kifizetések. Az Egyesült Államokban a további fiskális lépések még bizonytalanok, mivel Joe Biden elnök gazdasági menetrendjének kulcsfontosságú részeit a Kongresszus még nem hagyta jóvá.

A KÍNAI GAZDASÁGBAN KISEBB ÁTRENDEZŐDÉS TÖRTÉNT

A globális gazdaság szempontjából is fontos, hogy Kína gazdasága 2021 második felére a lassulás jeleit mutatta. A harmadik negyedévben a GDP 4,9% -kal nőtt az egy évvel ezelőtti értékhez képest, ami a leglassabb ütem 2020 harmadik negyedéve óta. Negyedéves viszonylatban az aktivitás mindössze 0,2%-kal emelkedett. Kína gazdasági növekedését 7,5%-ra prognosztizáljunk idén, és arra számítunk, hogy a GDP növekedése az utolsó negyedévben is alacsony marad.

A kínai gazdasági növekedés lassulásának hátterében számos tényező áll: központilag szigorították a hitelezési feltételeket, a belföldi fogyasztás lelassult és az ipari energiaellátás akadozik. Egy másik tényező Kína szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó „kettős célkitűzéseihez” kapcsolódik, ami az acélgyártás központi korlátozását hozta magával, mivel az ágazat az ország szén-dioxid kibocsátásának körülbelül 15%-áért felel. Ennek eredményeképpen a havi acéltermelés mennyisége a májusi közel 100 millió tonnáról augusztusra 83,2 millióra csökkent, és 2021-ben további csökkentés várható.

Figyelembe véve Kína szerepét a nemzetközi kereskedelemben és a regionális ellátási láncokban, a gazdasági lassulás jelentős kockázatnövekedést jelenthet az ázsiai térség gazdasági teljesítményének vonatkozásában, de a latin-amerikai, közel-keleti és afrikai fejlődő országok piacain is.

Töltse le a teljes ország- és szektorkockázati elemzést!