Másfél évvel a világjárvány kezdete után az oltásokhoz való hozzáférés a fő tényező, amely meghatározza az emberek mindennapi életének ritmusát és a globális gazdaságot. A 2021-re vonatkozó GDP növekedési előrejelzések felfelé módosultak (+ 5,6%), de ez elsősorban az Egyesült Államok pozitív meglepetésének eredménye (Magyarország reál-GDP növekedése 2021-ben elérheti a 6,5% -ot, és 2022–23-ban átlagosan 4,8% -ot, az előrejelzések szerint.
A következő generációs uniós (NGEU) források, amelyek az előrejelzésekbe már beépültek, 2022-től jelentős ösztönzést nyújtanak. A 2022 -re vonatkozó előrejelzések magukba foglalják a GDP 1,1 százalékponttal történő ösztönzését is a háztartások fogyasztására, a gyermekes családok személyi jövedelemadó-kifizetéseinek javasolt visszatérítéséből). A javuló növekedési kilátásokat tükrözi a világkereskedelem alakulása is: a tavalyi 5%-os volumencsökkenés után a Coface 11%-os növekedést jósol 2021-re. A nemzetközi kereskedelem növekedésének hatására a nyersanyagot exportáló országok számukra előnyösen alakíthatják az üzleti feltételeket. Ugyanakkor a fejlődő országokban az oltási kampányok lassú előrehaladása valószínűtlenné teszi a nyájimmunitás elérését a következő tizenkét hónapban. Ennek következtében az egymást követő lezárások és újranyitások fennmaradnak és a legtöbb fejlődő gazdaságban továbbra is korlátozzák majd a belső keresletet.
Legfrissebb elemzésében a Coface szintén felhívja a figyelmet az egészségügyi válsághelyzethez és az infláció felgyorsulásához kapcsolódó politikai kockázat növekedésére.
EURÓPA ÉS ÉSZAK-AMERIKA 2022-BEN: A STOP-GO ÉS AZ ÚJ INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK VÉGÉHEZ KÖZELEDVE
Az irányadó egészségügyi trendek felgyorsultak azóta, hogy a Coface áprilisban közzétette első negyedéves elemzését – Észak-Amerikában (bővül az amerikai egészségügyi rendszer, és igazodik a COVID-19 hosszú távú visszahúzódásához) és Európában az oltási folyamat gyorsabban haladt, mint a világ többi részén. Ezeknek az oltási kampányoknak a felgyorsítása, valamint a tavaszi mobilitási korlátozások miatt az új fertőzések száma csökkent ezeken a területeken. A helyi hatóságok ezért nyár előtt újból megnyithatták a gazdaság egy részét. Két kockázat azonban bizonytalanná teszi ennek a pozitív trendnek a folytatását:
Az oltási arány lassulása, amely – ha a következő hónapokban megerősítést nyer – késlelteti a nyájimmunitás elérését.
A nyájimmunitásának elérésének küszöbértéke egyre magasabb, mivel a vírus gyorsan terjed az emberek között. Azonban a gyorsabban fertőző új változatok megjelenése a következő hónapokban új fertőzési hullámok lehetőségével fenyeget.
Feltéve, hogy ez a két kockázat nem valósul meg, az európai és az észak-amerikai gazdaságnak a nyár végére vissza kell térnie a normális működéshez.
Kevés változás érhető tetten a növekedési előrejelzésekben. A 2021-ben várható globális növekedés pozitív irányú felülvizsgálata (+ 5,6%, +0,5 pont a legutóbbi Coface Barométerhez képest) nagyrészt az Egyesült Államoknak (ebben az évben + 6,5%) köszönhető, amelynek gazdasága tavaly nyár óta folyamatosan pozitív meglepetésekkel szolgál. Ezeket a javuló növekedési kilátásokat tükrözi a világkereskedelem is: a Coface modellje 11% -os növekedést jelez ebben az évben.
Pozitívum, hogy a Joe Biden által bejelentett infrastrukturális terv végrehajtása számos ágazat számára előnyös lesz, amennyiben elfogadják. Európában az ösztönző alapok 2020 júliusában bejelentett megnyílásának differenciált hatása lesz a gazdaságokra és többféle célt szolgálnak: a kereslet támogatását, a fellendülés felgyorsítását és a növekedésben lévő ágazatok fejlődésének elősegítését.
A vállalatoknak azonban a termelési költségek növekedésére kell számítani: bizonyos elektronikus alkatrészek tartós hiánya mellett ez a szállítási költségeket is növeli, valamint a várhatóan továbbra is magas nyersanyagárakra is hatással van.
FEJLŐDŐ GAZDASÁGOK: A BELSŐ KERESLETET A STOP-GO ÉS AZ INFLÁCIÓ KORLÁTOZZA
Április eleje óta az egészségügyi helyzet továbbra is súlyos számos latin-amerikai országban (elsősorban Brazíliában és Argentínában), valamint Indiában. A fertőzések száma több ázsiai országban (pl. Malajzia, Thaiföld, Korea és Szingapúr) is növekszik, a nagy gyakoriságú mobilitási mutatók pedig alacsonyabb gazdasági aktivitásra utalnak ezeken a területeken. A vírussal fertőzöttek száma nyár elején Afrikában és Oroszországban is gyorsan növekedett. A tendencia pozitívabb Közép- és Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Törökországban.
Az egészségügyi helyzet mellett az infláció növekedése (+8,1% éves összehasonlításban Brazíliában, 5 éves csúcs) és az azt követő monetáris politikai szigorítások várhatóan korlátozni fogják a belső kereslet fellendülésének mértékét. Azokat az országokat, ahol az import nagy részét nyersanyagok teszik ki, az importárak jelentős emelkedése sújtja. Ez a helyzet Kína esetében, amelynek nyersanyagimportja a teljes külföldi áruvásárlás több mint 30%-át teszi ki. Míg a fogyasztói infláció jelenleg Kínában továbbra is mérsékelt (+ 1,3% éves szinten), a termelői árak meredek emelkedése (+ 9% YOY, 12 éves csúcs) ennek gyorsulását vetíti előre az elkövetkező hónapokban.
AZ INFLÁCIÓ FELGYORSULÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ POLITIKAI KOCKÁZATOK JELENTŐS NÖVEKEDÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGGAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN
Az inflációs kockázatok az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban szerepelnek a hírekben. Ehhez kapcsolódóan a Coface Politikai Kockázati Index éves felülvizsgálata a politikai kockázat jelentős növekedését mutatja világszerte, különösen a fejlődő országokban. Az adatok az életszínvonal és a vásárlóerő romlását, valamint a COVID-19 válságot követően az egyenlőtlenségek növekedését mutatják. Jelenleg azonban ezek a körülmények nem feltétlenül vezetnek felkelésekhez, amelyeket továbbra is visszafog az emberek korlátozott mobilitása. (Az inflációs nyomás 2021 eleje óta nőtt Magyarországon, júniusban elérte az 5,3%-ot (valószínű csúcs). A magas nyersanyag- és szolgáltatásárak, valamint kisebb mértékben az erőteljes béremelkedés (áprilisban 10,2% y / y) felfelé mutató kockázatot jelentenek az inflációra. A jegybank, az MNB június óta kumulatív 60 bázisponttal emelte a kamatokat, és további szigorítást jelzett, amíg az inflációs kilátások az inflációs cél körül nem stabilizálódnak.)
2020-ban a szociális kockázati index meredeken, (+5 pont), 51%-ra emelkedett globális szinten, elérve az eddigi legmagasabb szintet. A számos fiskális és monetáris támogatási intézkedés ellenére a megvizsgált 160 ország közül 140-ben tavaly csökkent a GDP és a 160 országból 145-ben nőtt a munkanélküliségi ráta. Ennek a kockázatnak a növekedése inkább a magas jövedelmű gazdaságokban látható, amelyek kiinduló kockázati szintje eleve alacsonyabb. Ezzel együtt a legnagyobb szociális kockázattal rendelkező országok továbbra is Jemen, Szíria, Irak, Venezuela, Líbia, Libanon, Szudán, Irán, Algéria és Szaúd-Arábia maradtak.
A konfliktusindexet, a Coface Politikai Kockázati Index második összetevőjét a konfliktusok száma, intenzitása, az áldozatok száma és a konfliktusok időtartama határozza meg. 2020-ban Azerbajdzsánban és Etiópiában növekedett ez az index a területükön megfigyelt konfliktusok miatt. Őket az olyan, terrorizmus ellen harcoló, vagy polgárháború sújtotta országok követik, mint a Közép-afrikai Köztársaság, Szudán és Mali.
Olvassa el a teljes elemzést!