Németország: Jelentős támogatások ellenére küszöbön a vállalati fizetésképtelenség
A vállalati fizetésképtelenségek száma Németországban 2020-ban jelentősen visszaesett 2019-hez képest, annak ellenére, hogy 2009 óta a legsúlyosabb recesszió sújtotta az országot. Ez nagyrészt az állami támogatási programoknak köszönhető. A bíróságoknál bejelentett korai fizetésképtelenségi eljárás (Regelinsolvenzverfahren) iránti kérelmek azonban már februárban és márciusban jelentősen megnövekedtek, előre jelezve a vállalati fizetésképtelenség küszöbön álló növekedését a következő hónapokban.
A Coface előrejelzési modellje szerint az állami támogatási program akár 4030 fizetésképtelenséget is megakadályozhatott 2020-ban, amely most fokozatosan visszavonásra kerül, így ezekre 2021/22-ben kerülhet sor. Vállalati szempontból a válság tehát még korántsem ért véget.
2020-az összegzés: A fizetésképtelenségek csökkentek, de nem mindenhol
2020-ban 15 840 vállalat vált fizetésképtelenné Németországban. Az állami támogatásnak köszönhetően ez a fizetésképtelenség legalacsonyabb szintje 1993 óta, és a legnagyobb csökkenés (-15,5% 2019-hez képest) 1975 óta. A két év közötti különbség 2020 júliusától kezdve vált különösen fontossá. A trend 2021 elején is folytatódott, nagyon alacsony fizetésképtelenségi számokkal.
Nem minden ágazat vagy régió részesült ebből a kedvező helyzetből. Az állami támogatáshoz a vállalatoknak be kellett bizonyítaniuk, hogy üzleti modelljük a pandémiát megelőzően, vagyis 2019 decemberében működött. Mivel a fémipar és az autóipar 2018 vége óta recesszióban volt, bizonyos vállalatok nem tudtak megfelelni ennek a követelménynek, nem kaptak állami támogatást és fizetésképtelenné váltak. A fizetésképtelenség 7,1% -kal nőtt a fémiparban 2020-ban, míg az autóiparban elérte a 31,6%-ot. Az egyes ágazatokban tapasztalt növekedés nem változtatta meg a fizetésképtelenség általános szerkezetét Németországban: a fizetésképtelenségek többsége továbbra is az üzleti szolgáltatásokból, az építőiparból és a vendéglátásból, valamint kiskereskedelmi értékesítésből és szállítmányozásból származik. A fémipar az összes fizetésképtelenségnek csak 3% -át adta 2020-ban, az autóipar pedig alig 0,5% -át.
A fizetésképtelenségi kérelmek aggasztó növekedése
A fizetésképtelenségek a mikrovállalkozásokra és kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) koncentrálódnak, a fizetésképtelenség száma azonban nem ad információt a gazdasági károkról. A német statisztikai hivatal (Destatis) becslései szerint bár a számok drasztikusan csökkentek, a vállalati fizetésképtelenségből eredő várható kárigények összege 2020-ban 44,1 milliárd eurót tett ki – ez a legmagasabb szint a 2009-es válság óta.
2020-ban a kárigények 65%-kal nőttek 2019-hez képest. Néhány szektor kiemelkedett az összehasonlításban, különösen az információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektor. Ez az ágazat éves szinten 2767%-os növekedésről számolt be az egyik gyógyszer-előjegyzéseket kezelő szereplő (AvP) fizetésképtelensége miatt, amellyel számos gyógyszertár dolgozott. A vendéglátóiparban 383% -kal nőttek a kárigények, a kereskedelemi és a kiskereskedelemi szektorban 116% -kal, a pénzügyi és biztosítási ágazatban pedig 124% -kal. A spektrum másik végén az építőipari kárigények csak 7%-kal nőttek éves szinten, míg a szállítmányozásban 84%-os csökkenés mutatkozott.
Elegendő a támogatások mértéke?
A német szövetségi kormány támogató intézkedéseket vezetett be a vállalatok megsegítésére a világjárvány idején. Ezek közül a hiteleket használták ki leginkább a válság első évében, ezek összértéke elérte a 49 milliárd eurót, ami a GDP 1,5%-a. Míg a hitelprogram kezdetben csak középvállalkozásoknak szólt, a 2020. novemberi második leállás elején kiterjedt a kisebb vállalatokra is. A nagyvállalatok gazdasági stabilizációs alapját, az egyik fő támogatási pillért, csak kis mértékben vették igénybe – a rendelkezésre álló 600 milliárd euróból csak 8,4 milliárd eurót használták fel – főként a turisztikai szektorban.
A jelentős állami támogatás mellett is nagyon valószínű, hogy ezek az intézkedések vagy nem voltak elégségesek, vagy túl lassúak ahhoz, hogy egyensúlyban tartsák a vállalati pénzügyeket. A vendéglátás és a kiskereskedelmi értékesítés két olyan szektornak tűnik, ahol a pénzügyi támogatás elfogyott, és amelyekben a fizetésképtelenség növekedése várható, a 2020 tavaszi 6 hetes leállás és 2021 télen / tavasszal újabb 5-6 hónapos lezárás után.
A Coface csoport elemzése szerint a teljes fizetésképtelenségnek 6%-kal kellett volna növekednie 2020-ban 2019-hez képest. A valóságban a fizetésképtelenség 15,5%-kal csökkent. Ezért akár 21,5%-os arányban (vagy 4030 fizetésképtelenség) is sorban állhatnak (a furlough-t beleszámítva, de minden egyéb támogatási intézkedést figyelmen kívül hagyva). A legnagyobb számban a vendéglátásban jelentkezhet ez, ahol körülbelül 660 „rejtett fizetésképtelenségre” számítunk, majd a szállítmányozás és az építőipar következik mintegy 420-szal, végül a feldolgozóipar (230) és a kiskereskedelem (190). Ez azt mutatja, hogy a 2020-as alacsony fizetésképtelenség ellenére a válság vállalati számláját ezután kell még megfizetni.
Olvassa el a teljes elemzést!