Emelkedik a közép- és kelet-európai régióban működő cégek fizetésképtelensége

  • 2022. május 05.
  • A 2020-as csökkenés után, 2021-ben emelkedett a vállalati fizetésképtelenségek száma Közép- és Kelet-Európában (KKE), a legtöbb országban csaknem elérve a járvány előtti szintet
  • Hét országban nőtt a fizetésképtelenségek száma (Bulgária, Csehország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia), öt országban pedig csökkent (Horvátország, Észtország, Lettország, Szerbia, Szlovénia és Horvátország).
  • A pandémia időszakában nyújtott támogatási intézkedések fokozatos megszüntetése és az orosz-ukrán háború következményei miatt a következő negyedévekben várhatóan emelkedni fog a közép- és kelet-európai vállalati fizetésképtelenségek száma. 

Az elmúlt két évben a különböző gazdasági feltételek, támogatási intézkedések és jogi változások befolyásolták a fizetésképtelenségi trendeket a közép- és kelet-európai régióban. A COVID világjárvány gazdasági visszaesést váltott ki, ami a regionális növekedés 4%-os  visszaesésével járt. Bár a vállalati fizetésképtelenségek száma a közép- és kelet-európai országokban szintén csökkent a visszaesés során, ez a háztartások és a vállalatok számára nyújtott masszív állami támogatási intézkedéseknek volt köszönhető. „2021-ben a régióban fokozott növekedési ütemet figyelhettünk meg (5,5%), de ez a lendület idén várhatóan elapad, az előrejelzett 3,2%-ra” – mondta Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai közgazdásza. „Valószínűleg valamennyi közép-kelet-európai ország szenvedni fog az orosz-ukrán háború közvetlen és közvetett következményeitől. Az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolataik miatt a balti országok fogják a leggyengébb növekedési ütemet felmutatni.

A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK LEÉPÍTÉSE ÉS A TOVÁBBRA IS KIHÍVÁSOKKAL TELI KÖRNYEZET A FIZETÉSKÉPTELENSÉGEK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSÉT EREDMÉNYEZI

Miután 2020-ban a régióban visszaesett a vállalkozások fizetésképtelensége, 2021-ben nőtt az eljárások száma, majdnem visszatérve a járvány előtti szintre. Ez az ugrás várható volt, hiszen a kormányok leépítették a korábbi, hatalmas mértékű támogatási intézkedéseiket. Az országok fizetésképtelenségi dinamikájából számított regionális GDP-vel súlyozott átlag 2021-ben 34,7%-os növekedést jelzett az előző évhez képest (+1,5%-os növekedés Lengyelország nélkül, ahol az eljárások száma főként az új eljárások miatt ugrott meg).

Hét országban (Bulgária, Csehország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) több fizetésképtelenséget regisztráltak, mint az előző évben, öt országban pedig csökkenést (Horvátország, Észtország, Lettország, Szerbia és Szlovénia). Lengyelországban csaknem megduplázódott az eljárások száma, ami nagyrészt a világjárvány miatt likviditási nehézségekkel küzdő vállalatok támogatására bevezetett, célzott eljárások megugrásának köszönhető. A lengyelországi fizetésképtelenségi ráta, azaz az eljárások teljes száma az aktív vállalatok teljes számához viszonyítva 0,06%-ot ért el, ami azt jelenti, hogy 10 000 lengyelországi vállalatból mindössze 6 ment keresztül a rendelkezésre álló hivatalos eljárásokon.

Sokkal magasabb fizetésképtelenségi arányt mértek azokban az országokban, ahol a fizetésképtelenségi eljárások használata népszerűbb, azaz +1,61%-ot Horvátországban és +3,31%-ot Szerbiában.

Az elmúlt két év globális gazdasági helyzete kihívást jelentő környezetet jelentett a közép- és kelet-európai vállalatok számára. A 2020 közepén kezdődött gazdasági fellendülés a vártnál gyorsabb volt, és a kereslet ugrásszerű növekedését váltotta ki, különösen a feldolgozóiparban. Az energiahordozók, a közlekedés, valamint a különböző fémek és a gyártási folyamatban felhasznált alapanyagok árai a magasba szöktek. Egyes esetekben a hiányok korlátozták a termelési szinteket. A legnyilvánvalóbb példa erre a félvezetőkből származik, amelyek hiánya a műszakok számának csökkenéséhez és különböző autómárkák járműgyárainak ideiglenes bezárásához vezetett. A megnövekedett energia- és üzemanyagköltségek a megemelkedett termelési inputárak közepette csökkentették a vállalatok jövedelmezőségét. Ezek a globális fejlemények a közép- és kelet-európai vállalatokat is érintették, mivel különböző ellátási láncokba kapcsolódnak be, és a régiónak jelentős kereskedelmi kapcsolatai vannak Nyugat-Európával.

EGYIK VÁLSÁGBÓL A MÁSIKBA

Bár a koronavírus világjárvány jelenleg is tart, a gazdaságokat és a vállalkozásokat egy másik kihívás is érinti: Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója azonnal hozzájárult az energiaárak emelkedéséhez, mivel Európa továbbra is függ az Oroszországból származó olaj-, földgáz- és szénimporttól. Ráadásul mindkét ország jelentős termelője és exportőre a mezőgazdasági alapanyagoknak. Az agrár-élelmiszeripari termelés a műtrágyaárak függvénye is, amelyek szintén felgyorsultak, és a kelet-közép-európai régió függ az Oroszországból és Fehéroroszországból importált műtrágyáktól. Emellett a háború miatti magasabb világpiaci árak és fémhiány tovább súlyosbította az ellátási lánc zavarát. Ezek a tényezők az energia és az input árának további emelkedéséhez vezettek a vállalkozások számára, beleértve a közép-kelet-európai vállalkozásokat is. Továbbá a háztartások vásárlóerejének csökkenése is aggodalomra ad okot a lehetséges ügyfélkörük számára. A kelet-közép-európai gazdaságokban felgyorsult az infláció, főként az energiaárak emelkedése miatt, ugyanakkor az élelmiszerárak is növekedtek.

Oroszország továbbra is fontos kereskedelmi célpont a közép- és kelet-európai régió, különösen a balti országok számára. Az Oroszországgal folytatott teljes export és import 2021-ben Litvánia GDP-jének 15,1%-át tette ki. Ezenkívül az ukrajnai orosz invázió hatalmas humanitárius válságot váltott ki, amelynek gazdasági következményei is vannak. Bár 2022-ben várhatóan valamennyi KKE-országban alacsonyabb növekedési ráták lesznek a háború előtt becsültnél, az ukrán menekültek beáramlása legalább rövid távon támogathatja a regionális növekedést.

„Tekintettel ezekre a kihívásokra, arra számítunk, hogy a következő negyedévekben folytatódik a vállalati fizetésképtelenségek növekedése”– magyarázza Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai regionális vezérigazgatója. „Az orosz-ukrán háború következményei felgyorsítják ezt a növekedést, különösen mivel a helyi vállalatok számára nyújtott nagyszabású támogatási programok valószínűleg nem fognak megvalósulni, mint a koronavírus okozta zárlatok idején.”

Töltse le a teljes kiadványt!

Megóvjuk bevételeit, így Önnek csak a cégvezetésre kell fókuszálnia!