A vállalati fizetésképtelenség paradoxona Európában – Csoda és délibáb
A COVID-19 járvány okozta gazdasági válság vállalati bukásokat és növekvő fizetésképtelenséget vetített előre Franciaországban és az euróövezet egészében. Azonban 2020-ban, azzal együtt is, hogy a COVID tényleges hatása továbbra sem látható teljes egészében, a fizetésképtelenségek száma csökkent az összes nagyobb európai gazdaságban.
A Coface, a világ egyik vezető hitelbiztosítója által végzett kutatás szerint a vállalatok pénzügyi teljesítőképességének várható romlása és a fizetésképtelenségek száma közötti különbség nagyszámú „rejtett fizetésképtelenségre” utal, amelyeket elhalasztani sikerült, de megakadályozni nem. Ez arra enged következtetni, hogy Franciaországban és Európában egyaránt sok olyan, nem életképes vállalat van jelenleg, amelyek csődje csak idő kérdése.
HASONLÓ TRENDEK AZ EURÓZÓNA LEGNAGYOBB ORSZÁGAIBAN
Franciaországban továbbra is megoldatlan 22 000 vállalat sorsa: ezek a “rejtett fizetésképtelenségek” várhatóan fokozatosan jelennek meg 2022-ig. A Coface becslése szerint a rejtett fizetésképtelenségek száma 8600 az építőiparban, 1800 a kiskereskedelemben, 1500 a feldolgozóiparban, 1200 üzleti szolgáltatások és 800 a szállítmányozásban. Bár a gazdasági válság egyenetlenül érintette az ágazatokat, a fizetésképtelenségek száma eddig minden szektorban csökkent, beleértve azokat is, amelyek több hónapra leállni kényszerültek. Ehhez hasonlóan az összes francia régióban egyértelműen csökkent a fizetésképtelenségek száma 2020-ban, a bretagne-i 34%-tól a korzikai 49%-ig. Franciaországban az ország Szolidaritási Alapja nélkül a vendéglátó és rendezvényszervező szektor működési eredménye becslések szerint 109% -kal zsugorodott volna a Coface elemzésében szereplő 17% helyett. A fizetésképtelenség miatt elveszített munkahelyek száma 126 000-re korlátozódott, ami 2006 óta a legalacsonyabb szint.
Németországban a Coface becslése szerint a rejtett fizetésképtelenségek száma 21% -kal alacsonyabb a 2019-es szintnél (kb. 3950 fizetésképtelenség). A világjárvány kezdetén a Coface arra számított, hogy a fizetésképtelenség 9% -kal nő 2020-ban, de végül 15% -kal esett vissza. Ez az eredmény részben annak tudható be, hogy a német kormány ideiglenesen moratóriumot vezetett be a fizetésképtelenségi eljárásokra, hogy időt adjon arra, hogy a gazdaságot ösztönző intézkedések kifejthessék hatásukat. A német fém- és gépjárműiparban azonban, amelyek már jóval a járványt megelőzően recesszióban voltak, a fizetésképtelenségek száma nőtt 2019-hez képest.
Spanyolországban a munkahelyvédelmi bértámogatási intézkedések hatékonynak bizonyultak. A kiskereskedelmi szektorban például a Coface-szimulációk azt mutatják, hogy a furlough intézkedések a nyereség csökkenését 67% helyett 26% -ra korlátozták a második negyedévben. Ezek az intézkedések mindazonáltal nem akadályozták meg fizetésképtelenségek robbanásszerű növekedését az idegenforgalmi szektorban, amely 2020 második felében 90% -kal nőtt éves szinten. Összességében a rejtett fizetésképtelenségek Spanyolországban a becslések szerint 1600 körül mozognak (2019-es szintjük 34% -a).
Olaszországban a Coface a rejtett fizetésképtelenségek nagyságát 2019-es szintjük körülbelül 39% -ára becsüli, ami 4100 fizetésképtelenséget jelent. A Coface számításai szerint azonban a fizetésképtelenségnek 7% -kal kellett volna növekednie.
Várhatóan nem minden rejtett fizetésképtelenség fog realizálódni 2021-ben. A fizetésképtelenségi moratóriumok, a támogatási intézkedések és a bankok támogatásának folytonossága meghatározó lesz. A fizetésképtelenségek 2021-től kezdődő „felzárkózási” folyamata együtt mozog majd a korlátozó intézkedések kivezetésének sebességével, amelyet viszont az oltási programok gyorsasága határoz meg. Ez a folyamat attól is függ majd, hogy az egyes államok meddig hajlandóak extra támogatást nyújtani, különösen, úgy, hogy a vállalatok túlnyomó többsége csak 2022-től kezdi meg az állam által támogatott hitelek visszafizetését – ez a helyzet például Franciaországban is.
Olvassa el a teljes elemzést!