A 2023-as év makrogazdasági szempontból jó hírekkel indul. Először is, Európa elkerülte a régóta ígért recessziót. A hatékonyságnövelés és az aktivitás lassulása az energiaárak erőteljes csökkenéséhez és ezáltal az infláció örvendetes lassulásához vezetett. Végül pedig a kínai fellendülés kilátása az év második felében, bár nagyon bizonytalan, szintén reményt ad a világgazdaságnak. Mindez elég volt ahhoz, hogy a pénzügyi piacok új lendületet kapjanak, megnyugodva attól, hogy a legrosszabb forgatókönyv egyelőre a háttérben marad.
Bár alapvetően egyetértünk, óvatosnak kell lennünk, hogy ne váljunk önelégülté. A világgazdaságot tavaly sújtó kihívások továbbra is aktuálisak, és a jelenleg tapasztalható többdimenziós válság sem fog megszűnni: a geopolitikai széttöredezettség, az energiaválság, az éghajlatváltozás, a járványveszély… A világ átalakulása felgyorsul, és olyan kockázatokat generál, amelyek a legjobban kidolgozott forgatókönyveket is átírhatják.
Ebben az összefüggésben a Coface kockázatértékelései csak kis mértékben változtak: az országkockázatok esetében 5, az ágazati kockázatok esetében 16 változás történt. Nettó értékben a tendencia továbbra is a leminősítés irányába mutat.
A 2022-es év pozitív gazdasági eredményekkel zárult. Az enyhe hőmérséklet és a jelentős gáztartalékok miatt az idei télen nem kell számítani arra, hogy Európa kénytelen lesz adagolni az energiát, így az európai gazdaságok várhatóan elkerülik a tevékenység erőteljes visszaesését. Ennek hatására a Coface változatlanul 1,9%-on tartotta a 2023-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését. A fejlett gazdaságok stagflációjára és a feltörekvő országok általános ellenálló képességére vonatkozó forgatókönyvünk is megerősítést nyert.
Ez a folyamatosság tükröződik kockázatértékeléseinkben is: ebben a negyedévben mindössze 3 országot és 10 ágazatot minősítettünk le, a júniusi 95 és a 2022. októberi több mint 50 után. Eközben a Coface pozitívan módosította India és Burundi értékelését is, valamint hat ágazati értékelést, főként az autóiparban, köszönhetően az ellátási láncokban tapasztalható feszültségek fokozatos enyhülésének.
Bár az energiaárak hirtelen emelkedése állt a fejlett gazdaságokban a fogyasztói árak megugrásának hátterében, ezek mérséklődése 2022 végére az infláció mechanikus csökkenéséhez vezetett. Az infláció tehát úgy tűnik, hogy az euróövezetben túljutott a csúcspontján. Ez a helyzet az Egyesült Államokban is, ahol a 9,1%-os csúcsot követően decemberben 6,5%-ot ért el. A nyersanyagárak mérséklődésén túl az infláció csökkenése az áruk visszafogottabb növekedésének is köszönhető. Az infláció lassulása várhatóan 2023 első felében is folytatódik, pusztán a bázishatások miatt, amennyiben a nyersanyagárak az előző évben mért szintek alatt maradnak.
Az aktivitás relatív ellenállásának eme hátterében a munkaerőpiacok továbbra is ellenállónak bizonyulnak, a munkanélküliségi szintek továbbra is történelmi mélyponton vannak. A munkanélküliségi ráta még 2022 végén is tovább csökkent az euróövezetben, míg az Egyesült Államokban több mint 50 éve a legalacsonyabb szinten maradt (3,5%), és az Egyesült Királyságban is csak kismértékben emelkedett (3,5%-ról 3,7%-ra). Ez a rugalmasság 2023 első felében is folytatódhat: a vállalatok, miután 2022-ben történelmi létszámfelvételi nehézségekkel szembesültek, a lassú kereslet ellenére is hajlamosak lehetnek megtartani alkalmazottaikat, és várni a tevékenység élénkülésére.
A világgazdaság kilátásai 2023-ra is borúsak maradnak, egy olyan környezetben, amely továbbra is kockázatos és bizonytalan. A fő aggodalom forrása az inflációs pálya. Bár úgy tűnik, hogy elindult egy dezinflációs tendencia, továbbra is döntő kérdés marad milyen szintre tud ténylegesen visszaállni. A fejlett országok központi bankjai által kitűzött 2%-os célhoz való visszatérés forgatókönyvét még nem temették el teljesen, de az infláció magasabb szinten való stabilizálódásának lehetősége is felmerül. Az év első felében várható dezinfláció megszakadhat, mielőtt elérné a monetáris hatóságok által megcélzott szintet, és nem zárható ki az infláció újbóli felerősödése az év második felében.
A kínai fellendülés szintén bizonytalanságot okoz. A COVID-19 elleni korlátozások enyhítése az országban a kínai fogyasztás fellendüléséhez vezethet. Mivel azonban a hirtelen újranyitást a fertőzések megugrása kísérte, a fellendülésnek fokozatosnak kell lennie. A tevékenység normalizálódása így 2023 első negyedévének végén kezdődhet, és a második félévben szilárdabb fellendülésnek kell bekövetkeznie, ami tökéletes feltételeket teremt egy új viharhoz az energiafronton és ezáltal az inflációban.
Ágazati értékeléseink alig változtak a legutóbbi barométerekhez képest. Ugyan pár negatív módosítás történt, úgy döntöttünk, hogy néhány felminősítést is végrehajtunk, amelyek a gazdasági forgatókönyvünk relatív javulását tükrözik. Ezek a felminősítések a közel-keleti autóipari ágazatot érintik, ahol a kereslet továbbra is erős. Indiában az ország gazdasági helyzetének javulása az országkockázati értékelés átsorolásához vezetett.
A korábban ellenállónak tartott ágazatok – IKT és gyógyszeripar – néhány vállalata is nehézségekkel küzd. Az európai gyógyszeripari vállalatok strukturális problémái egyre hangsúlyosabbá válnak, részben az államháztartásra nehezedő növekvő nyomás következtében. Az IKT-vállalatokat „utoléri” a globális gazdasági helyzet, és továbbra is a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi feszültségek középpontjában állnak.
Végül pedig ismét Nyugat-Európa az a régió, ahol a legtöbb ágazati leminősítés történt (összesen 5 a 11-ből). Bár a közeljövő kilátásai kevésbé tűnnek borúsnak, a felminősítéseknek még egyértelműen nem jött el az ideje.
Töltse le kiadványunkat és nézze meg hogyan változtak a kockázati értékelések