COVID-19: A politikai kockázatok katalizátora
A Coface harmadik negyedéves ország- és szektorkockázati elemzésében megjelentetett friss, éves „Coface Politikai Kockázati Index” kettős trendre hívja fel a figyelmet: egyrészt globális szinten csökken a konfliktus kockázata, ezzel ellentétben viszont a politikai és társadalmi sérülékenység kockázata megnőtt. Az utóbbi a koronavírus járványnak leginkább kitett országokban még súlyosabbá vált.
A legutóbbi negyedévhez hasonlóan az elemzésben közölt előrejelzések bizonytalansága meglehetősen magas, amely elsősorban a globális egészségügyi helyzetnek köszönhető, hiszen június óta újult erőre kapott a járvány. A megnyugtató megoldásra/ elsősorban vakcinára várva a vállalkozások és a háztartások elhalasztották tervezett beruházásaikat és a nagyobb pénzkiadásokat, egyrészt kényszerűségből, másrészt pedig elővigyázatosságból.
A Coface várakozásai szerint a globális növekedési ráta -4.8% lehet 2020-ban, melyet 4,4%-os visszapattanás követhet majd 2021-ben. Az euroövezetben és az Egyesült Államokban a GDP 3,5 illetve 2 százalékponttal lesz alacsonyabb a 2019-es szintnél, emellett legalább három évre lesz szükséges a krízis előtti termelési eredmények eléréséhez. Hasonlóképpen, a világkereskedelem visszapattanása is csak részleges lesz: a Coface +3,5%-ra számít 2021-ben, az idei év 13 %-os csökkenését követően.
Ez, a válság előtti szinthez képest tartósan alacsonyabb gazdasági aktivitás várhatóan a szegénység, a jövedelmi egyenlőtlenség növekedését, s ez által a társadalmi elégedetlenség fokozódását okozza majd.
A friss elemzésben megjelentetett ez évi „Politikai Kockázati Index” megmutatja, hogy a COVID-19 járvány – az emberekre és a gazdaságra gyakorolt hatása mellett – milyen mértékben súlyosbítja ezeket a politikai kockázatokat. A hagyományos mutatók mellett ebben az évben a Coface egy úgynevezett „járványkitettségi” indexet is használt, ami azt méri, hogy a közvélemény miként értékeli a hatóságok járványkezelését. A COVID-19 nem csak az állampolgári elégedetlenséget fokozta, de a járvánnyal kapcsolatos sérelmek a COVID előtti időszakból örökölt társadalmi mozgalmakat is felerősítették, többek között Hong Kongban, Franciaországban és Chilében.
- A fejlett gazdaságok közül Spanyolországban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban a legelégedetlenebb a közvélemény az egészségügyi válság kezelésével.
- A feltörekvő világban Irán és Törökország a legmagasabb társadalmi kockázatú országok közé tartozik. Számos latin-amerikai ország (például Brazília, Mexikó, Peru, Kolumbia), valamint Dél-Afrika is, egyaránt magas politikai és társadalmi kockázatot jelent, s nagymértékben kitett a COVID-19 válságnak.
Töltse le a teljes tanulmányt!